Belsőfilm

Ott álltam a sorban bíbor-lila keserűségből és fájdalomból szőtt fátyolban, hogy leadjam elvislehetetlen terhem a többi szabadulni vágyóval.Volt ott már megannyi kopott kalap, cifra sál, foszló kabát gazdátlan-árván. Beadtam én is, amit cipelni nem bírtam tovább, mintha így…

Az őserdőben menvén hirtelen külünös sustorgásra lettem figyelmes, majd mint a villám cikázott felém kedves-pajkosan egy szívárványszínű, vibráló jelenség. A kolibri olyan apró és izgága volt, hogy alig lehetett érzékelni egy pontban, mégis mindenütt jelen volt. Gyönyörű…

Térdig a vízben álltunk. Lassú folyó, baloldalt kivilágított híddal. Kincseket kerestünk az iszapos talajon. Izzó fénygömbök hullottak az égből, jelezve, merre keressük a kincseket a sűrű fekete vízfenéken. Sokáig keresgéltünk így, de nem sok eredménnyel...Hirtelen…